A
Szép Misztériuma
Ha
van a szépnek misztériuma, mintha a logika határán kívül lenne, az
érzelem javára. Magyarázatát viszont mindenki a filozófiától várja.
Elő is kerül az Igazság reális fényében... Akárhogy is, egy biztos:
ha tetszés van, szép is van, kérdés csupán, mi a
szép?
A
keresett tehát az a megfogható vagy megfoghatatlan, ami a szép, s
netalántán rejtőzködik, mint az igazság és jóság. Állítólag nincs
is, legalábbis a filozófiai értelembe vett tapasztalást megelőzően,
mert hiszen kinek is a számára lenne? Talán úgy létezik, mint
húsvéti tojás a kertben... Ez persze nem jelenti azt, hogy a szép
titka ostobácska titkocska, sőt, mintha ismeretlent keresnénk. Egy
filozófiai tankönyv meg is említi: "Nem tudjuk világos fogalmakba
foglalni azt, hogy mi a szép". /Turay Alfréd: Ontológia/1 Emiatt az
esztétikai érzelmekről a pszichológia is röviden szól: "Részben
azért, mert a szigorúan tudományos kutatás az idevágó jelenségeket
még kevésbé tárta fel, részben pedig, mert összefüggenek a "szép"
problémájával, mellyel valójában egy másik tudomány, az esztétika
foglalkozik". /Kardos Lajos: Általános Pszichológia/2. Az esztétika
viszont nem olyan mélységben kutatja. Talán hiányzik egy tudományág,
valamiféle pszicho-esztétika. Valamikor volt úgynevezett Széptan.
Nicolai
Hartman szerint: "A szép önmagában egyáltalán nem létezik.., csak
egy meghatározott perspektivikus látás látványaként áll fenn".3
Kétségtelen, hisz a szépség első számú hordozója az anyagi világ,
realizálója az élő, s ahol értelme van, ott észrevehető. A szépnek
akkor van értelme, ha tetszik. A virágot a méhecske is észreveszi,
de Aquinói Tamás szerint: szerint: "Egyedül az ember
gyönyörködik a szépben."4 A virág bárhol gyönyörködtető lehet,
ahol megfelelő érzelemmel érzékelhető, mert szépségének
törvényszerűsége mindenhol ugyanaz. (Az idő is csak azoknak létezik,
akik érzékelik az elmúlást, részekre tudják osztani.)
Heidegger
szerint: "A szépség egy módja annak, ahogyan az igazság lényegel."5
Manapság elég gyakran megkérdezik a művészi zenével kapcsolatban
öles plakátokon is, hogy "van öt perce"? Van, ha tetszik. Mivel az
igazság az értelem, van, ha úgy "lényegel", legfeljebb megfelelő
perspektivikus hallás hiányában, öt perc más műfajra elég. (Nem kell
csinnadrattát komponálni. Például, Beethoven IX Szimfóniája
mindenkinek tetszik.) Nem a szép változik, a törvényszerűségek
ugyanis nem változnak. (Attól a "kocka" még kocka marad, hogyha van
szerencsekocka, Rubik-kocka stb.)
Csak
a különböző korok által különbözőféleképpen determinált szépségeknek
van fejlődéstörténetük, és ezzel együtt a szépélményeknek, de az
ízlés újra és újra visszakacsint az eredetére, a harmóniára. Az
ízlések különbözőek -
szokás mondani, bár megtévesztő, hogy nem minden szép, ami tetszik,
legfeljebb nemcsak a szép tetszhet. Az első szépélmények egy életre
szólnak, visszavonhatatlanul bevésődnek a központi idegrendszerbe.
Főleg manapság sok az aberrált "szépség" és ízlés, de nem is lehet
merev szabályokat alkotni. A rózsa formája eklatáns példája annak,
hogy lehetséges a szépben valamiféle érzéki lazaság.
Az
igazán szép az, ami mindenkinek tetszik. Különös ugyan, de a virág
még azoknak is tetszik, akiknek kibicsaklott ízlésük van. A virág
még a lovaknak is tetszik -
védik is a méhecskék a virág birodalmukat... A virágban olyan
szándék rejlik, amely az érzékelés véleményére aspirálva éri el a
célját, emlékeztető vágyat ébreszt, keresi a tetszést. A virág a
szép. (Tündi.) Szépsége, egy csepp érzelem a szépjelben.
Kivirágzásából a tetszés szándékának titokzatos szépségére is
következtetni lehet, ezért az ember szemében a virág és a szép,
tetszésre teremtve szeretetvágyat ébreszt. Az ember is teremt
szépet, jól el is tanulta. A virág szinte tanítja a szépet, habár a
marxista filozófia szerint: "A szép az emberi lényeg érzéki
megjelenése" 6 -
noha Hegel rendszerében, ahonnan kiforgatták, "Az eszme érzéki
látszása".7
Mivel
a szép a tetszés és szeretet szándékában rejtőzködik, de nem
egyfélék nem egyformán tetszenek, keresi a párját. Ha nemcsak a
dalos kedvű madárnak van párja, hanem még a vágyat keltő trillájának
is, lehet akárhány is, mert a szép párja a tetszés, szépérzéki
vonzódás. A szép szépérzéket vonz. ("Az erdei dalos madárnak is van
párja," a dalának pedig én, szépségének a tetszésem a párja.) A szép
jelzi a létezését, mert a tetszés csak akkor nem találja meg, ha
szépérzékének nincs mit megtalálnia. A tapasztalást megelőzően
-
predestináltan -
a tetszés szépérzékeként létezik, s mivel meglepi a tetszést,
meglepetésként is létezik. "Az ember minden szépségben valamiképpen
önmagát látja"./Aquinói Tamás/8 Mivel a szép a szépérzék
meglepetése, olyan jelenség, amely az érzelemre hat. Hamarabb jut el
az érzelemhez, mint a realizáló értelemhez, emiatt oly titokzatos.
Mivel az érzelem világa érdek nélküli, jól ráérzett Kant azzal, hogy
a "Szép az, ami érdek nélkül tetszik." 9 -
legalábbis amíg csak az érzelemre hat, még ha csupán rövid ideig is.
Ráció nélkül a semmitmondó dekoráció is elérheti a célját, emiatt
lehetséges egy némelyik szépnek egyfajta csapda jellege. Valóságos
"becsapoda" is van, ezért a még ki nem ismert szépben egy a biztos,
a meglepetés. Ezt főleg űrhajósok vegyék jó tanácsnak! A szép
ugyanis a szépérzékben is "rejtőzködik", így a tetszés ugyanolyan
"vétkes", mint maga a szép. A gyönyörködés az értelem öröme vagy
vétke, de azért olyant már mégse mondjunk senkinek se, miszerint "de
aranyos kis becsapoda vagy" -
inkább dicsérjük meg!
Univerzum szerte kétféle szép van: a szándékában
rejtőzködő, és a szándékában nem tekinthető, ám a döntés joga
mindkét esetben a tetszésé. A szép ugyanis a nem egyformaság törvényszerűségének
a szülötte is, így lehet szép akár a szivárvány is,
vagy bármi, ami tetszik, mert mindég a szebb a szép, ami a maga nemében
is szebb. Ami az ember szemében szép, valójában az úgynevezett
szebb. Turay szerint: "Mindég szebbet akarunk."10 Csak az
tekinthető szépnek, ami jó ízlésből tetszik, határa és mércéje a közízlés.
(Valójában a giccs alacsonyabb színvonalú a közízlésnél, művészietlenségét
gyakran hivalkodással pótolja.) Az ember-alkotta szépnél
nem minden esetben
lehet a kétféle szépet élesen elhatárolni. Bármelyikről is van szó,
a szép az, ami kellemesen harmonizál a szépérzékkel. (Ami egybevág
az érzéki kódokkal, és a nívós berajzolódásokkal a lélekben.)
Leonardo da Vinci a szépet, a harmonikus arányosság összhangjával
hozta összefüggésbe, amely "ámuló csodálatot támaszt". Szerinte: "A
lelkünk harmóniából van teremtve."11 Aquinói Tamás is a harmóniával
hozta összefüggésbe, szerinte: "A szépséghez három dolog kell: a
tökéletesség, megfelelő arány vagy harmónia, és világosság."12 Ember
számára a szépben -
a szépérzék tükörképeként -
a tökélyre való törekvés vágya is tükröződik, mert a tetszés iránya,
a megsejtett abszolút isteni szép, érzék fölött szebb. "Maga a Lét
szép.., minden emberi képzeletet felülmúló szépség." /Turay Alfréd:
Ontológia/13
Különössége
a szépnek, hogy az érzékiség és kvalitás bizonyos határán túl inkább
női, vagy nőneművé válik, a megítélés mércéje szerint is. Immánuel
Kant szerint: "Szép az, amit fogalmak nélkül általános gyönyör
objektumaként képzelünk el"14 -
noha nem kifejezetten a nemekre értve, ugyancsak Kant szerint: "A
szépség egy tárgy célszerűségének a formája, amennyiben azt a cél
képzete nélkül vesszük észre rajta."15 Van természetesen
semlegesnemű szép is, habár a nemek szerinti megnyilvánulásának és
elkülönülésének csak párválasztási vonatkozásban van értelme.
Hallani lehet, főleg az intim női fehérneművel kapcsolatban, hogy az
ilyen jellegű szép a nőknek szexuális fegyverük. Talán inkább
leleményességük, habár lehetséges pubertáskori "bevésődésekkel"
kapcsolatos kód is. A rózsaszín kifejezetten női, olyan érzelmeket
érint, ami miatt többeknek is tetszhet (legfeljebb nem vallják be).
A legkényesebb szín is egyben, az egyszerű halványbíbor változata
kissé vad, kevés sárgával keverve kellemes. Egyes pszichológusok
szerint nyugtató, mások szerint izgi. Főleg a kislányoknak tetszik,
ám bizonyos korú kisfiúkat szinte lehetetlen és nem is szabad ilyen
színű ruhadarabba bújtatni, mert olyan kínzó diszharmóniát okozhat a
lelkükben, ami miatt még a saját bőrükből is szeretnének kibújni.
Mivel az anyukák ezt nem értik, vétek a széppel kapcsolatos hasonló
problémákat nem kutatni, tabuként kezelni. Úgy látszik, a lelkünk
valóban harmóniából van teremtve, bár külön hímnemű és külön nőnemű
harmóniából. Nőnemű harmónia nélkül érzéki szép sem lenne,
legalábbis embernél. Valójában úgy van szép, ahogyan szépérzék. Csak
azok számára nincsen szép, akiknek nincs szépérzékük, ilyen ember
viszont nincs, hiszen az ember eleve szépérzékkel születik. Ez volna
az oly lenézett Isten-adta közízlés. Nem ártana tisztelni.
Manapság egyre nagyobb az igény a szépre, jó üzlet is lett. Divatba jöttek
a különböző szépségversenyek, hisz mindenki válogatós, még azok
is, akik tagadják a szépet. Az igazán szép hölgy is olyan,
aki mindenkinek tetszik, ízlés ide, ízlés oda... A külső
szépség sorsdöntő, de nem mindenben. Néha valóságos átok. Vannak,
akik irigységből háttérbe szorítják a szépeket, és ha ez is
lehet önkritika, nem árt inkább tudni, hogy a mosoly szép és megszépít,
de bánni is kell tudni vele. Például a szeretet nem mosoly,
csak mosolyog.., mint Mona Lisa. A lélek szépsége is
mutatkozhat, alkalomadtán kiül az arcra. A fiatalság is egyfajta szépség,
vannak köztük csodaszépek. Úgy tartják, hogy a gyermekek szebbnél
szebbek. Mivel ők még csak guruló almák, főleg mentalitásban ők
hasonlítanak legjobban az Abszolút Intelligenciához, mivelhogy a
fejlődés iránya pozitív.
Úgy
tűnik, a test szépségének semmi köze az intelligenciához, a
szépségversenyek előtt mégis mérik különböző tesztekkel, netán még
az IQ-t is. Ha túl szigorúak az elvárások, túlságosan leszűkíthetik
a kört, és megválaszthatják a legszebb társasági, vagy titkárnőnek
valót, miközben a világ legszebb hölgye talán írni-olvasni sem tud,
nem még "zongorázni"... Mégis, ha az Istent is megkérdezhetnénk, a
Teremtés szándékában talán Ő is inkább az értelmesebb szépet
választaná, legfeljebb más szempontokat is figyelembe venne, mint
például az érzelmi intelligenciát. Valójában az élet az igazi
szépségverseny, ahol senki sem kerüli el a figyelmet, koronát
viszont csak annak tudnak a fejére tenni, aki jelentkezik, és részt
vesz. Belegondolva a szépség és az élet értelmébe, kinek-kinek a
maga sorrendje szerint: az alkotás az élet értelme, meg egy kis
család, s a hit -
a szép az élet kelléke. Virágzással a növényvilág kelléket ölt
magára. "A rovarbeporzású növények virágai rendszerint feltűnőek,
élénk színűek." /Tudás Fája 85. szám./16
Ha
valaki legalább egyszer komolyan tetszett az életben, már szép volt,
legfeljebb kár volt elküldeni az úgynevezett "nagy őt", amennyiben
"Ő" is tetszett... (A szép az volna, ami érdek nélkül tetszene.)
Sajnos vannak, akik csalódnak a szépben, emiatt még a sátán
misztériumának is vélik. Sok mindennel vissza lehet élni, a széppel
is, de nem kell a virágokkal díszített Isten oltárát is félreérteni!
A szépben többek közt azt illik tisztelni, hogy az hasonlít a
legjobban a saját szépérzékünkhöz, és nem utolsósorban a
Világharmóniára.
Vajon
minden szép, amit annak vélünk? A fénynek, színnek és formának
kiemelt szerepe van a szépségben, a dallamosságnak is. A futurizmus
kiáltványa szerint: "A világ nagyszerűsége új széppel gazdagodott: a
sebesség szépségével."17 Ahogy vesszük, mi tartozik még a szépség
kategóriájába: az illat még csak, a tapintás is, de a jó íz
is? -
és minden, ami kellemes? -
és még lehetne sorolni... Így legalább lesz mit újra felfedezni a
XXI. században, mert a szépség olyan gazdag tárház, hogy talán
minden igaz, amit a szépről eddig mondtak, és ezentúl mondani
fognak. A szépnek még sarkos-sarkas igazsága is van:
a
tetszés oldaláról: a
szebb a szép,
ám
a szép oldaláról: a szép a szebb
A
mentalitás szépsége is meglátszik, érzelmileg nyilvánul meg. Az
ember esztétikailag is lelkivilágával együtt értékelhető igazán,
hisz igazságossága az értelmében, jósága a lelkében rejtőzködik,
elvégre a szép egy meglepetés... "Az ember a külsőt nézi, az Úr
azonban a szívet" /1 Sám 16/. Az isteni szépség rejtőzködő
természetű, érzékfölöttiségből tetszik. Mivel a szép szépérzékfüggő,
a természetben kódjel.
Isten nemcsak a szépet teremtette, hanem a szépérzéket is. A
szép és a szépérzék egy.
a
A
filozófiai "a priori" szép legalább egy., de nem elégszik meg
vele...
a
Ez
a Teremtett Szép Titka
a
Írta:
Marton Levente
A
szépben valamilyen vágy is
megfogalmazódik...
A XX. Század egyik
legszebbnek
tartott színésznője
__________________________________________________________________________
Egy kép gondolatban:
A
megfejtett törvényszerűségek világítótornyok
a
tudomány tengerén,
s fölötte száll egy
"kék madár"...
____________________________________________________________________________________________________
Kellemesen
szép arc
Mona Lisa titokzatos
mosolya
____________________________________________________________________________________________________
Idézetek
"A Szép Misztériuma" írásához:
1.
Dr. Turay Alfréd: Ontológia. Tankönyv, 179. oldal, R.K. Hittudományi
Akadémia Budapest, 1978.
2. Dr. Kardos Lajos: Általános
Pszichológia, 274. o. Tankönyvkiadó Budapest, 1978.
3.
Nicolai Hartmann: Lételméleti Vizsgálódások, 111. o. Gondolat Kiadó
Budapest, 1972.
4.
Aquinói Szent Tamás; /vö. I.q.91.a.3.ad 3.
5.
Martin Heidegger: Holzwege, 44. oldal. /Fr. Am Main, 1972.
Klostermann.
6.
Történelmi Materializmus, 389. oldal. Kossuth Kiadó Budapest,
1974.
7.
G.
W. F. Hegel: /Esztétika 54. oldal. Kossuth Kiadó Budapest,
1974.
8. Aquionói Szent Tamás; /vö.
I.q.5.a.4.ad 1.
9.
Immanuel Kant: Az Itéleterő Kritikája; /KDU 2.par./ Kossuth Kiadó
Budapest, 1966.
10.
Dr.Turay Alfréd: Ontológia 181.o. R.K. Hittudományi Akadémia
Budapest, 1978.
11.
Leonardo da Vinci; /Esztétikai Olvasókönyv, 41.o. Kossuth Kiadó
Budapest, 1976.
12.
Aquinói Szent Tamás; /I.q.39.a.8.
13.
Dr.Turay Alfréd: Ontológia, 181.o. R.K. Hittudományi Akadémia
Budapest, 1978.
14;
15. Immanuel Kant: Az Itéleterő Kritikája; /KDU 6.par./; /KDU
17.par./ Kossuth Kiadó Budapest, 1966.
16.
A
Tudás Fája; (Marshall Cavendish Enciklopédia) 85. szám 37.
oldal.
17.
Filippo Tommaso Marinetti: olasz író és költő. A Futurizmus
Kiáltványa 4. Pont. /Esztétikai Olvasókönyv, Kossuth Kiadó Budapest,
1976.
Itteni értelmezésben
az "a-priori", mint ok-okozatból az Ok. |